Real fairy tales/Igazi tündérmesék

There are some stimuli that trigger different thoughts. For me yesterday it was an acoustic experience that led to this post.  I listened to the Disney acoustic collection. Usually choosing music is driven by my actual mood. And it is always melody, not lyrics.

As a generation X person, when I was a child, in addition to the thick story books, in which there were not many illustrations, I experienced every Saturday as a holiday, when there was a half-hour cartoon, Tom and Jerry, Bambi, The Ugly Duckling, Snow White and the Seven Dwarfs, Cinderella. These were the best and most often cartoons that could be seen. The image of the ugly duckling looking into the water, mirroring him still brings tears in my eyes, every time I rewatch. My psychologist self would say couple of thoughts about this😊.

Today, the healing power of fairy tales is no longer disputed, since then story therapy has developed into a complete trend.

One might think that the therapy is for children, but it is worth thinking about which fairy tale and which of its characters would you most identify with in your current life situation?

Would you rather be a storyteller or the main character?

What would the main character be like? How does the main character see himself in the mirror? What do you see?

You, as the main character how many trials have to face? Which is your bigger fear?

What difficulties do you face?

Who are your helpers?

What funny situations do you get into?

How are tensioned situations solved?

How is the way to the enchanted castle? Is there any enchanted castle?

Is there wizard in your fairy tale? Do you have a magic wand? What would you do with that?

How unknown is the road to the behind beyond?

Why so many questions? Because when telling your fairy tale you project, understand, process and find solutions, or just experience your situation with humour. In this light, the enchanted forest may not be so dark, you may be able to put your hand on the ugly duckling's shoulder and reassure him that what he sees is a wonderful picture.

Although sometimes you can see the monster in yourselves, with all bad qualities, or the witch, the dragon, remember, that they can be tamed, you just need the right tools, and who says that the dragon and the witch always have to be so bad?

Aladdin's magic lamp may not be so difficult to reach, sometimes the solutions are there where you don't even look for them, and the sources of joy are in the little things that Cinderella has so much fun with. The enchanted carpet is not always tangible, but our imagination can take you very far.

The ancient strength of the lion king is in all of us, and his gold heart will carry him through all difficulties.

And sometimes you have to give in to intuition and kiss the frog even if it's not pretty. None of the frogs are beautiful, or maybe just if you are a biologist. You have to close your eyes and hope that the frog turns into a prince. If we really want something, we can attract it. Just have to be open to it.

Sleeping Beauty wakes up from a deep sleep and sees a familiar face that she may have already known from somewhere. In life we ​​meet many such familiar faces that we have never seen, yet they are familiar because they are so trustful.

Winnie the Pooh's relaxed style would come in handy many times. Playfulness and humour represent strengths in every fairy tale and brings positive turn. The solution to problems can come when we relax, let ourselves embrace solutions with humour.

We can reach the behind beyond country taking on the shoes of one of the main characters, following their path and sympathizing with them, but no matter which way you chose, dangers are everywhere, just be brave and face them.

Our story always will have its own path, strips are tangled by life and we can experience miracles that equip us with strength.

So let the melodies steal you away and take you to magical dreamlands!

https://youtu.be/5fMzH603jzI

________________________________________

Mindennapi életünkben egy - egy inger elindít egy gondolatsort, a tegnapi nap akusztikus élményben volt részem, Disney rajzfilmzenék akusztikus feldolgozására esett a választás. Általában aktuális hangulatom határozza meg, milyen zenét hallgatok. Soha nem a szöveg ragad meg, hanem a dallam.

X generációs személyként gyerekkoromban, a vastag lapú meséskönyvek mellett, amelyekben nem nagyon volt illusztráció, ünnepként éltem meg minden szombatot, amikor egy fél órás rajzfilm volt, Tom és Jerry, Bambi, A rút kiskacsa, Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, ezek maradtak meg örökre bennem. A rút kiskacsa képe, amikor a tóba néz még mindig könnyeket csal a szemembe, akárcsak akkor. Pszichológusi énem biza most mondana erről egy-két gondolatot.

Ma már nem vitatott a mesék gyógyító ereje, a meseterápia azóta teljes irányzattá fejlődte ki magát. Ebbe nem is mélyednék bele.

Abba már viszont érdemes elgondolkodni, hogy mostani élethelyzetedben milyen mesével, annak melyik szereplőjével azonosulnál leginkább?

Mesélő lennél vagy inkább főhős?

Milyen lenne a főhős? Szeret tükörbe nézni? Mit lát most?

Hány próbát kell kiállnia a főhősnek?

Milyen nehézségekbe ütközik?

Kik a segítői?

Milyen vicces helyzetekbe kerül?

Hogyan oldódnak fel a feszültségek?

Milyen az út az elvarázsolt kastély fele? Egyáltalán van benne elvarázsolt kastély?

Találkozik varázslóval? Van varázsbotja? Mit varázsolna el?

Mennyire ismeretlen a hetedhét országba vezető út?

Hogy miért ez a sok kérdés? Mert a mese arra jó, hogy kivetítsen, megértessen, segítsen feldolgozni és megoldásokat találni, vagy épp humorosan megélni a helyzetedet. Ebben a megvilágításban már lehet nem is olyan sötét az elvarázsolt erdő, lehet a rút kiskacsának vállára tudod tenni a kezedet és megnyugtatni, hogy az, amit lát egy csodás kép.

Bár néha a szörnyeteget láthatod magadban, annak minden rossz tulajdonságával, vagy a boszorkányt, a sárkányt, de azt is meg lehet szelídíteni, csak kellenek a megfelelő eszközök, és ki mondja azt, hogy a sárkány és a boszorkány mindig rossz kell legyen?

Aladdin csodalámpása lehet nem is annyira nehezen érhető el, néha ott vannak a megoldások, ahol nem is keresed, az öröm forrásai pedig az apró kis jószágokban vannak, akikkel Hamupipőke olyan jól szórakozik. Az elvarázsolt szőnyeg nem mindig kézzel fogható, de képzeletünk nagyon messze elröpíthet.

Az oroszlánkirály ősi erőssége mindannyiunkban benne van, arany szíve pedig minden nehézségen túljuttat.

Néha pedig kell engedni a megérzésnek és akkor is meg kell csókolni a békát, ha nem szép. Márpedig egyik béka sem szép, maximum a biológusnak. Le kell hunyni a szemeket és reménykedni abban, hogy a királyfi egy biológus. Ha valamit nagyon akarunk, azt be lehet vonzani.

Csipkerózsika mély álomból ébredve ismerős arcot lát, amelyet már talán ismer valahonnan. Az életben sok ilyen ismerős arccal találkozunk, amelyet azonban soha nem láttunk, mégis attól ismerősek, mert olyan emberségesek.

Micimackó laza stílusa pedig sokszor jól jönne. A játékosság és a humor minden mese és pozitív fordulat előszobája. A problémák megoldása pedig akkor jöhet, amikor lazítunk, elengedjük magunkat és humorral karöltve várjuk a megoldást. Mert eljön.

Egy-egy főhős bőrébe bújva, annak útját végig járva, azzal együtt érezve érhetünk el Hetedhét országba, ám minden, bármelyiket is választjuk, viszontagságokkal jár, vegyünk hát bátorságot felvenni a harcot a gonosszal.

Egy idő után mesénknek saját útja lesz, a szálakat összeszövi az élet és olyan csodákat élhetünk meg, amelyek felvérteznek erőkkel.

Engedjétek hát, hogy a dallamok elraboljanak és messzi tájakra vigyenek!